A felsőoktatásban a nyugdíjba menő professzorok, docensek esetében a végkielégítések után nem kell különadót fizetni - erről állapodott meg Lázár János Fidesz-frakcióvezető a szakszervezetekkel. A frakcióvezető azt mondta, egészen biztos, hogy lesz változtatás, a szakszervezetek meggyőzték őt.
A részletes vitával folytatódik ma annak a három törvényjavaslatnak a parlamenti tárgyalása, amelyet Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője nyújtott be a Háznak azt követően, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót.
Lamperth Mónika szerint a jogállamnak szüksége van bizonyos állandó "cövekekre", amelyek nélkül a magyar állampolgárok elvesztenék biztonságérzetüket, és kiszolgáltatottá válnának a mindenkori hatalom előtt.
A Fidesz frakcióvezetője szerint az általa, a 98 százalékos különadó alkotmánybírósági megsemmisítése után beterjesztett javaslatok elfogadása nem gyengíteni fogja a jogállamot, hiszen egy normálisan működő országban a választói akarat teljesítése erősíti a demokráciát.
Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága keddi ülésén támogatta Lázár Jánosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítására vonatkozó képviselői önálló indítványait.
Csatlakozni akart Gyurcsány Ferenc az MSZP és az LMP vezetőjének közös sajtótájékoztatójához, de azok hamarabb kezdték el a ceremóniát, hogy a volt kormányfő ne szállhasson be - írja a Magyar Hírlap. Gyurcsány a lapot helyreigazításra kéri, Schiffer Andrást, az LMP frakcióvezetőjét pedig jogi képviselőjén keresztül nyilvános, sajtótájékoztató keretében elmondott bocsánatkérésre szólítja fel, amiért azt állította, hogy 2006 őszén "a miniszterelnök több esetben jogellenesen veretett szét és tiltatott be tüntetéseket".
A Nemzeti Együttműködés Programja (82. oldal) kimondja: „Mindennek kiindulópontja, hogy maga az állam is törvénytisztelő legyen. A normakövetés nemcsak az állampolgároktól elvárt kötelesség, hanem a hatalomgyakorlókkal szemben is alapvető követelmény. A jogállami keretek között elfogadhatatlan, hogy parlamenti többsége birtokában a kormány alkotmánysértő törvények sorával bizonytalanítsa el állampolgárait, sodorja veszélybe a jogbiztonság alapelvét.” Mindezt a legnagyobb egyetértéssel olvastam, kedves János, talán jó lenne az idézetet kifüggeszteni a közintézményekben – írja viszonválaszában Elek István.
Ma kezdődik annak a három törvényjavaslatnak a parlamenti tárgyalása, amelyet Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője nyújtott be a Háznak azt követően, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót. Az Országgyűlés szavaz a médiaalkotmányról is.
Lázár János levelet írt. A nyílt levelét a hvg.hu-n keresztül közreadó Elek Istvánnak válaszolt, valójában azonban a nyilvánosság számára igyekezett a korábbiaknál finomabban, összeszedettebben megfogalmazni álláspontját - olvasható a politológus blogján.
A Fidesz érvelése nem egységes az Alkotmánybíróság jogkérnek korlátozásával kapcsolatosan, ugyanis Szíjjártó Péter és Varga Mihály is megerősítette a kormány elkötelezettségét, míg Lázár János már arról is beszélt, hogy az Országgyűlésben várják a további megoldási lehetőségeket - olvasható a Political Capital elemzőjének írásában.
A Policy Solutions elemzése szerint példa nélküli a rendszerváltás utáni magyar politikatörténetben a Fidesz bejelentése, miszerint az Ab jogkörét szűkíteni kívánják.
A Fidesz nem nagyon érti meg, hogy a Lázár János féle lépéssel nem kevés szavazót, támogatót veszthet el, még akkor sem, ha a konkrét ügy csak néhány embert érint - olvasható a Konzervatórium blogon.
Nem felel meg a valóságnak, hogy a jó erkölcsbe ütköző szerződések elleni fellépés jogszerű alap az Alkotmánybíróság jogkörének példátlan megcsorbításához - áll a Magyar Helsinki Bizottság pénteki közleményében.
"Azért kell módosítanunk jogszabályokat, és a jogforrási hierarchia csúcsán az Alkotmányt – még az Alkotmánybíróság hatásköre tekintetében is –, hogy bezárjunk kiskapukat. Hatalmas kiskapukat, vagy inkább a hatalmasok kiskapuit" – írja Lázár János Elek Istvánnak címzett levelében, amelyet az alábbiakban teljes terjedelmében közre adunk.
Az utóbbi napokban általános véleménnyé vált, hogy az Alkotmánybíróság jogkörét szűkítő döntés összekovácsolhatja és hitelesítheti az ellenzéket. A Political Capital elemzője, Krekó Péter szerint ennek éppen az ellenkezője figyelhető meg.
A jövő heti, kétnapos parlamenti ülésen elkezdődik annak a három törvényjavaslatnak a tárgyalása, amelyet Lázár János nyújtott be a Háznak.
Harrach Péter a Népszabadságnak azt mondta, mindent elképzelhetőnek tart egyelőre, még azt is, hogy tartózkodik a KDNP-frakció, vagy esetleg nemmel szavaz a Lázár János nevével fémjelzett 98 százalékos különadótörvényre, illetve az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosításra.
180 fokos fordulatot vett az elmúlt alig három év alatt Orbán Viktor a népszavazás intézményével kapcsolatban: 2008-ban még „az erőszakmentes népi mozgalom legmagasabb rendű formájának” nevezte, idén nyáron már arról beszélt, hogy „nem híve”, október végén pedig Lázár János frakcióvezető javaslatára pártja kibővítené azoknak a kérdéseknek a körét, amelyekről nem lehet referendumot kiírni.
Alkotmánytalan köztársaság címmel írt Stumpf András cikket a Fidesz-közeli Heti Válasz online kiadásába, amelyben erőteljesen támadja az Alkotmánybíróság döntését semmibe vevő, az Alkotmányt kényére-kedvére változtatgató politikát.
Korlátozná az Alkotmánybíróság jogkörét a Fidesz, miután a taláros testület kedden ellenszegült a 98 százalékos büntetőadó visszamenőleges bevezetésének.
